Mi a grafológia? A grafológia görög eredetű szó, mely a grafo (=írás), valamint a logosz (=tudomány) szavak összetételéből keletkezett, jelentése: írással foglalkozó tudomány. Tárgya az ember által létrehozott -tehát nem géppel alkotott -grafikum: rajz, firka, de leginkább a kézírás.
A grafológia tudománya képes arra, hogy a kézírás alapján átfogó képet alkosson a grafikumot létrehozó ember személyiségéről.
A grafológus szakember a kézírás egyéni jellegzetességeit vizsgálja, s a tanult sztenderdtől való eltérések alapján von le következtetéseket a személyiségre nézve. Az íráselemek nagysága, egymáshoz és az írástömb egészéhez viszonyított aránya, elhelyezkedése, az őket létrehozó mozdulat iránya, sebessége, nyomatéka stb., információval szolgál az író személy gondolkodás- és munkamódjáról, energiakészletéről, érzelemvilágáról, valamint önmagához való viszonyáról.
"A betű mutatja a lelket, aki betűkkel ír, az valósággal benyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét." (Phalerensi Demetrius athéni szónok, Kr.e. 4. sz.)
Mire jó a grafológia? Az írás mozgás, pontosabban úgynevezett finom mozgás, mint gesztusaink, mimikánk stb., s mint ilyen, a konkrét üzenet, tartalom mellett rengeteg plusz információ átadására képes. Akárcsak például testtartásunk, vagy beszélgetéseinket kísérő mozdulataink, az íráskép is közvetíti hangulatinkat, érzelmeinket, pszichés tempónkat, energiakészletünket stb., csak tudni kell a "sorok között olvasni".
A grafológia igen hatékony eszköz a személyiség feltérképezése során. Segítségével bonyolult pszichológiai vizsgálatok, tesztek nélkül kaphatunk képet a kézírás készítőjének mentális képességeiről, energiakészletéről, munkamódjáról, szociabilitásáról, érzelmi életéről és önmagához való viszonyáról. De mit is takarnak ezek a fogalmak?
A kézíráselemzés során a grafológus szakember több száz írásjellemzőt, illetve kombinációt vizsgál, s ezek alapján von le következtetéseket a személyiségre nézve. A grafológia módszere lehetővé teszi, hogy a személyiség működését több területen, ugyanakkor egymással összefüggésben vizsgáljuk. Azáltal, hogy a vizsgálat nagyon sok íráselemet érint, a manipuláció - ellentétben a hagyományos pszichológia tesztekkel - gyakorlatilag lehetelen. Mivel az írás rögzített, a grafológiai elemzés bármikor elvégezhető, nem szükséges hozzá a vizsgálandó személy jelenléte sem, így lehetőséget biztosít akár arra is, hogy már nem élő történelmi személyiségek jellemrajzát elkészíthessük.
Kézírás és személyiség Különböző emberek írásait összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy habár a betűvetést nagyjából azonos sztenderdformák (=sablonok) alapján sajátították el, írásuk mégis egyéni megjelenési formát mutat.
Írásképünk életünk folyamán jelentős változásokon megy keresztül. A változás egyik oka az írómozgás fejlődése, mely az írástanulás kezdetétől nyomon követhető. A fejlődés folyamatában megfigyelhető a mozgáskoordináció emelkedése (a mozdulatok tökéletesedése, finomulása), az írástempó gyorsulása, az írás nyomatékának csökkenése, a formák létrehozását jellemző egyszerűsítés, és a normától való mind nagyobb eltérés. Ez a fejlődés és változás normális körülmények között, egészen az öregkorig tart. Az íráskép változását az életkori sajátosságok mellett egyéb tényezők is okozhatják, pl. különböző élethelyzetek, betegségek stb.
Kézírás esetében az egyéniség legfőbb kifejezőeszköze az iskolai normától való eltérés, azaz: pl. a betűk méretének, kötési módjának, vagy alakjának módosulása, a dőlésszög változása, az írásképben megjelenő egyszerűsítések vagy díszítések. A tanult sztenderdek módosulásának összessége eredményezi az egyénre jellemző kézírást.
„Az írófelületre merevedett mozgás egyéni, mint a nagymozgások, a mimika, a gesztikuláció, a beszédmód, a fejlődő vagy kiforrt viselkedésmódok, ahogy egyes emberek a világra reagálnak. Írásunk hozzánk tartozik, akár fintoraink. Egyedi, mással össze nem keverhető, ez az oka, hogy találunk hasonló, de nem találunk egyforma írást." (Fazekasné Visnyei Irma: Pedagógiai grafológia, Komló, Regiografó, 2005., 7. old.)
A grafológia alkalmazási területei
A grafológiai vizsgálat elsődleges célja, hogy az író személyiségét megismerjük. Annak, hogy miért szeretnénk megismerni számos oka lehet.
Már az ókori görögök is tudták, hogy az önismeret fejlesztése, mélyítése alapvető boldogulásunkhoz, problémáink megoldásához. "Ismerd meg önmagad!" hírdeti a Delphoi jósda felirata. A grafológia elemzés segít abban, hogy megismerjük önmagunkat, ezáltal segíthet saját problémáink megértésében és megoldásában. A mélyebb önismeret fontos és hasznos pályaválasztás, pályamódosítás előtt, munkahelyválasztás, munkahelyváltás esetén. Segítheti a párválasztást vagy párkapcsolati krízis megoldását, de hatékony személyiségfeltáró eszköz a munkáltatók kezében is például munkaerőkiválasztás vagy csapatépítés során. Íme legjelentősebb alkalmazási területei:
AJÁNLOM AZ OLDALT
